Az Ön kosara üres
Ft 15,000 FELETTI VÁSÁRLÁS ESETÉN A SZÁLLÍTÁS INGYENES!
Ft 15,000 FELETTI VÁSÁRLÁS ESETÉN A SZÁLLÍTÁS INGYENES!
A hegyi maca / perui zsázsa (Lepidium meyenii Walp.), más néven perui ginzeng, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó kétéves növény, amely a Középső-Andok magashegyi területeiről, elsősorban a perui Junín tartományból származik, ahol 3500–4500 méteres tengerszint feletti magasságban nő. Az intenzív UV-sugárzással, gyakori fagyokkal és erős széllel jellemezhető szélsőséges éghajlati körülmények között a maca rendkívül ellenálló és alkalmazkodóképes, jelentős táplálkozási és biológiai értékű haszonnövénnyé fejlődött (Huarancca Reyes et al., 2020). Gazdaságilag hasznosított része a megvastagodott, húsos hipokotil (gyökér), amely alakjában a retekre emlékeztet, és különböző színváltozatokban fordul elő — a fehértől és a sárgától egészen a liláig vagy a feketéig. Feltételezik, hogy a gyökér színe összefügg a kémiai összetétel és a biológiai aktivitás különbségeivel (Meissner et al., 2017). A macát hagyományosan főként szárított és megfőzött gyökér formájában fogyasztották, amelyből kását (mazamorra de maca), felfújtakat vagy erjesztett italt (maca chicha) készítettek. A friss macát a burgonyához hasonlóan főzték meg (Ochoa, 2001). Az Andok őslakosai a macát nemcsak alapvető élelmiszerként, hanem értékes kereskedelmi áruként is használták, amelyet az alacsonyabban fekvő területek más termékeire cseréltek. A XVII. századi történelmi feljegyzések szerint emberek és haszonállatok termékenységének fokozására, valamint erősítőszerként alkalmazták, különösen menopauza után lévő nőknél (Mujica et al., 2025). Bár napjainkban gyakran afrodiziákumként emlegetik, fő hagyományos szerepe a vitalitás, a fizikai állóképesség és a stresszel szembeni ellenálló képesség támogatása volt (Ulloa del Carpio et al., 2024). Az őslakosok macafogyasztása gyakran meghaladta a napi 100 g-ot, azonban fogyasztás előtt mindig hőkezelték, mivel a nyers gyökeret emberi fogyasztásra alkalmatlannak, sőt akár mérgezőnek tartották (Gonzales et al., 2009).
A kémiai összetétel jelentősen változó, és számos tényező befolyásolja, többek között a genotípus, a talaj- és éghajlati viszonyok, a tengerszint feletti magasság, a származási ország és az alapanyag feldolgozásának módja (Clément et al., 2010; Li et al., 2025). A szárított hipokotilgyökér fő összetevői a szénhidrátok (59–75 %), amelyek magas energiaértéket biztosítanak. Emellett 10–16 % fehérjét tartalmaz, magas esszenciálisaminosav-aránnyal, továbbá körülbelül 8–8,5 % rostot és mintegy 2,2 % lipidet, amelyek zsírsavprofiljában főként palmitinsav, linolsav és olajsav található (Malík and Tlustoš, 2023). A gyökér B-vitaminokban, C- és E-vitaminban, valamint olyan ásványi elemekben is gazdag, mint a vas, a kalcium, a réz, a cink, a foszfor, a kálium és a jód. A földrajzi eredet befolyásolja az összetételt — például a perui minták magasabb cinkszintet mutatnak, míg a kínai minták több rezet és nátriumot tartalmaznak (Chen et al., 2017). A nagyobb tengerszint feletti magasságból származó minták foszfortartalma általában magasabb (Ulloa del Carpio et al., 2024). Az alapvető tápanyagokon kívül a maca számos egyedülálló másodlagos metabolitot tartalmaz. A legjelentősebbek közé tartoznak a glükozinolátok, különösen a glükotropaeolin, a glükolimnantin, a benzil-glükozinolát és a p-metoxi-benzil-glükozinolát, amelyek a jellegzetes ízért és egyes biológiai hatásokért felelősek (Chen et al., 2021). A macára jellemző vegyületek a makaének és a makamidok — a makaének telítetlen zsírsavszármazékok, míg a makamidok, például az N-benzil-hexadekánamid, más néven makamid 1 vagy makamid B, ezek amidformái (1. ábra). Ezek az anyagok valószínűleg lipid- és alkaloidprekurzorok átalakulásával keletkeznek, és a faj kemotaxonómiai markereiként szolgálnak (Ulloa del Carpio et al., 2024). Ebben a bioszintetikus folyamatban fontos szerepet játszanak a hidantoin alkaloidszármazékai, az úgynevezett makahidantoinok is, amelyek közé 2-tiohidantoin-szerkezetek (makatiohidantoinok), valamint más vegyületek, például meyeniihidantoinok tartoznak. Ezeket a hidantoinszármazékokat a fent említett makamidok és makaének lehetséges prekurzorainak tekintik, és saját biológiai aktivitással is rendelkezhetnek (Minich et al., 2024). További bioaktív összetevők a szterolok, például a sztigmaszterol és a β-szitoszterol, a flavonoidok, az alkaloidok (köztük a lepidilinek, makaridinek és makapirrolinok), a polifenolok, a szabad zsírsavak és az összetett poliszacharidok (Chen et al., 2021). A levelekből és gyökerekből kivont poliszacharidfrakciók jelentős antioxidáns kapacitással rendelkeznek, képesek semlegesíteni a szabad gyököket, például a DPPH-, szuperoxid- és hidroxilgyököket, valamint a makrofágok aktiválásával serkenteni a nem specifikus immunválaszt (Li et al., 2017; Wu et al., 2024). A makamidok és a makaének hathatnak a központi idegrendszerre, és hozzájárulhatnak a maca nootrop és adaptogén hatásaihoz, többek között az endokannabinoid rendszer befolyásolásán keresztül (Ulloa del Carpio et al., 2024). A különböző termőhelyekről származó macamintákon végzett többváltozós elemzések jelentős különbségeket igazoltak e bioaktív anyagok mennyiségében nemcsak az országok, például Peru és Kína, hanem az egyes ökotípusok között is, ami kiemeli a standardizálás jelentőségét az étrend-kiegészítők gyártásában (Chen et al., 2017).
1. ábra. A hegyi maca és jellegzetes másodlagos metabolitjai.
A maca hagyományos adaptogén növényi termék, amely bioaktív anyagainak összetett spektruma révén számos farmakológiai hatást mutat, többek között neuroprotektív (Pino-Figueroa et al., 2010), nootrop (Malík and Tlustoš, 2023), antioxidáns (Alarcón Yaquetto et al., 2021), gyulladáscsökkentő (Purnomo et al., 2021), májvédő (Zhang et al., 2017), daganatellenes (Fu et al., 2021) és endokrin aktivitást (Ulloa del Carpio et al., 2024). A maca neuroprotektív hatásait az autofágia aktiválásával, a mitokondriális működés javításával, valamint a neurogenezis és a szinaptikus plaszticitás támogatásával hozzák összefüggésbe. Ezek hozzájárulnak a kognitív funkciók, a memória és a mozgáskoordináció javításának lehetőségéhez, amint azt preklinikai modellekben és klinikai vizsgálatokban is dokumentálták (Malík and Tlustoš, 2023; Pino-Figueroa et al., 2010). Ebben jelentős szerepet játszik az idegrendszeri gyulladás modulálása a gyulladáskeltő citokinek, különösen a tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α) és az interleukin-6 (IL-6) gátlásán keresztül, valamint az antioxidáns enzimek, például a szuperoxid-diszmutáz és a glutation-peroxidáz aktiválása, amelyek csökkentik az oxidatív stresszt és a lipidperoxidációt. A gyulladáscsökkentő hatást tovább támogatja a nukleáris faktor kappa B (NF-κB) jelátvitelének modulálása; ez a transzkripciós faktor a gyulladásos mediátorok génexpresszióját szabályozza (Purnomo et al., 2021; Yu et al., 2020; Yu et al., 2021). A májvédő hatások a májsejtek toxikus károsodással szembeni védelméhez és a méregtelenítő enzimek támogatásához kapcsolódnak (Zhang et al., 2017). A daganatellenes aktivitást több in vitro vizsgálatban is kimutatták, amelyekben a kivonatok vagy izolált vegyületek különböző daganatos sejtvonalakra — köztük tüdő-, máj- és emlőráksejtekre — gyakoroltak citotoxikus hatást, és egyidejűleg növelték az immunterápia hatékonyságát (Fu et al., 2021; Kasprzak et al., 2024). A reproduktív egészség területén a maca támogatja a spermatogenezist, javítja a spermiumok minőségét és fokozza az endogén tesztoszterontermelést, míg nőknél hozzájárul a menopauzás tünetek enyhítéséhez és a hormonális egyensúly szabályozásához (Bower-Cargill et al., 2022). A maca különösen sportolóknál javítja a fizikai teljesítőképességet; a vizsgálatok a maximális oxigénfelvétel (VO2max), vagyis az intenzív testmozgás során a szervezet által felhasználható legnagyobb oxigénmennyiség növekedését, valamint az állóképességi futás teljesítéséhez szükséges idő csökkenését mutatták ki (Huerta Ojeda et al., 2025; Liu et al., 2024). Emellett az anyagcsere-folyamatokra gyakorolt kedvező hatásokról, köztük antidiabetikus és vérzsírcsökkentő hatásról, valamint az emésztés és a bélflóra támogatásának képességéről is beszámolnak (Ulloa del Carpio et al., 2024).
A rendelkezésre álló preklinikai és klinikai adatok alapján a L. meyenii kedvező biztonságossági profilú növénynek tekinthető. A United States Pharmacopeia (USP) 2009-es, 2017-ben frissített előzetes értékelése szerint a szokásosan hozzáférhető formák, például a gyökérpor, a zselatinizált por és a standardizált száraz kivonat használata során nem azonosítottak súlyos mellékhatásokat (Minich et al., 2024). A nem hagyományos technológiákkal, például hidroalkoholos extrakcióval előállított kivonatok esetében azonban elméletileg fennállhat olyan anyagok jelenlétének kockázata, amelyek nem tartoznak a hagyományosan fogyasztott fitonutriensek körébe, és eltérő farmakokinetikai, illetve toxikológiai profillal rendelkezhetnek. Ezért különös figyelmet fordítanak az izolált vagy koncentrált bioaktív összetevőket, például makamidokat, glükozinolátokat és aminosavakat tartalmazó termékekre, amelyek hatásai és biológiai hozzáférhetősége jelentősen eltérhetnek a teljes növényi mátrixétól (Ulloa del Carpio et al., 2024). A maca optimális humán adagolását mindeddig nem határozták meg egyértelműen. Embereken végzett intervenciós vizsgálatokban a napi 1,5–3 g szárított gyökér hatásosnak és jól tolerálhatónak bizonyult (Malík and Tlustoš, 2023). A preklinikai kísérletekben a különböző macakivonatok alacsony akut toxicitást mutattak. Például az állatok 50 %-ának pusztulását okozó dózis (LD50) szájon át történő alkalmazás esetén patkányoknál 17 g/testtömegkilogramm, egereknél pedig több mint 15 g/testtömegkilogramm volt (Chen et al., 2021). Az in vitro tesztek szintén minimális citotoxicitást igazoltak — például a vizes és metanolos kivonatok 10 mg/ml koncentrációig nem mutattak toxikus hatást a májsejtekre (Loba-Pasternak et al., 2025; Valentová et al., 2006). A kivonatok hosszú távú adagolása, például napi 1 g/testtömegkilogramm 90 napon át, állatoknál nem okozott kóros elváltozásokat a májban vagy az idegrendszerben (Ulloa del Carpio et al., 2024). A napi 2–3 g por vagy kivonat 8–12 héten át tartó, szájon át történő adagolását vizsgáló humán klinikai tanulmányok nem mutattak ki súlyos mellékhatásokat (Gonzales-Arimborgo et al., 2016). Kivételesen enyhe és átmeneti tüneteket figyeltek meg, például gyomor-bél rendszeri kellemetlenséget, fejfájást, ingerlékenységet, illetve a májenzimek aktivitásának (aszpartát-aminotranszferáz, AST) és a diasztolés vérnyomásnak az emelkedését (Ulloa del Carpio et al., 2024). Rendkívül nagy mennyiségű fogyasztás esetén — például napi 300 ml, 50 % etanolt és macakivonatot tartalmazó likőr 10 napon át történő fogyasztásakor — egyedi májkárosodási esetet írtak le, amely azonban nem kapcsolódik a szokásos szájon át történő étrend-kiegészítéshez (Xiao et al., 2017). Jelentős volt egy, a perui Andokban élő 600 személy bevonásával végzett vizsgálat is, amely megerősítette, hogy a rendszeres és nem rendszeres macafogyasztók között nem volt különbség a klinikai paraméterekben, például a máj- és vesefunkcióban, illetve a lipidprofilban (Ulloa del Carpio et al., 2024). A kedvező biztonságossági profil ellenére léteznek elszigetelt esetleírások lehetséges mellékhatásokról, például egy fiatal nőnél jelentkező hüvelyi vérzésről (Srikugan et al., 2011), egy pszichiátriai előzményekkel nem rendelkező férfi mániás epizódjáról vagy nagy dózisok adagolása után a karbamid-nitrogén szintjének emelkedéséről (Quandt and Puga, 2016; Ulloa del Carpio et al., 2024). A farmakokinetikai kölcsönhatásokról nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Egy közelmúltbeli áttekintő tanulmány lehetséges kölcsönhatást azonosított a maca és a tetraciklusos antidepresszáns mianserin között, valószínűleg a máj citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzimének gátlásán keresztül, ami a gyógyszer plazmaszintjének emelkedéséhez és mellékhatások kialakulásához vezethetett (Siwek et al., 2023). A fentiek alapján a maca standardizált formáinak szokásos, szájon át történő alkalmazása mellett a mellékhatások kockázata minimális. Koncentrált kivonatok használatakor azonban — különösen hormonérzékeny betegségekben, például ösztrogénfüggő daganatok esetén, vagy több gyógyszer egyidejű szedése mellett — fokozott óvatosság indokolt, és ajánlott az orvossal történő konzultáció (Ulloa del Carpio et al., 2024).
A maca mellett számos más növényi adaptogén és hasonló céllal alkalmazott funkcionális élelmiszer is létezik. A leggyakrabban említettek közé tartozik az ashwagandha (Withania somnifera),az ázsiai ginzeng (Panax ginseng), az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea), a szibériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) és a királydinnye (Tribulus terrestris). Ezeket a növényeket hagyományosan a stresszel szembeni ellenálló képesség (Tóth-Mészáros et al., 2023), a fizikai és szellemi teljesítőképesség, valamint a reproduktív egészség javítására használják (Manikyam, 2024; Smith et al., 2021), hatásaikat pedig eltérő mértékű tudományos kutatás támasztja alá. Az étrend-kiegészítők piacán gyakran kombinálják őket a vitalitás és a hormonális egyensúly támogatására szolgáló összetett készítményekben. Ezekben a termékekben a maca önállóan és más hatóanyagokkal együtt is megtalálható, például a fent említett növények kivonataival, aminosavakkal, köztük L-argininnel, vagy vitaminokkal keverve (Hajdu et al., 2015). Az Innova Markets Insights adatbázisa szerint 2023-ban világszerte több mint 1400 macát tartalmazó terméket tartottak nyilván a piacon. Az Európai Unióban a maca hagyományos formáit, például a főtt gyökérből készült port szokványos élelmiszernek tekintik, míg a tisztított kivonatok az úgynevezett új élelmiszerekre (novel food) vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak, és külön engedélyezést igényelnek. E készítmények értékelésekor ezért fontos különbséget tenni a hagyományos felhasználás és a modern koncentrátumok között, amelyek mind hatásosságukban, mind biztonságossági profiljukban eltérhetnek (Ulloa del Carpio et al., 2024).
A Kratom World számára írta:
Ing. Matěj Malík, Ph.D.
Tudományos munkatárs, posztdoktori kutató
Agrobiológiai, Élelmiszer- és Természeti Erőforrások Kara, Prágai Cseh Élettudományi Egyetem
Agrokörnyezeti Kémiai és Növénytáplálási Tanszék
Hivatkozások
Alarcón Yaquetto, D.E., Paz Aparicio, V.M., Gonzales, G.F., 2021. Chapter 49 - The antioxidant effect of Peruvian maca (Lepidium meyenii), In: Patel, V.B., Preedy, V.R. (Eds.), Toxicology. Academic Press, London, UK, pp. 519-525. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-819092-0.00050-9.
Bower-Cargill, C., Yarandi, N., Petróczi, A., 2022. A systematic review of the versatile effects of the Peruvian Maca Root (Lepidium meyenii) on sexual dysfunction, menopausal symptoms and related conditions. Phytomedicine Plus. 2, 100326. https://doi.org/10.1016/j.phyplu.2022.100326.
Clément, C., Diaz Grados, D.A., Avula, B., Khan, I.A., Mayer, A.C., Ponce Aguirre, D.D., Manrique, I., Kreuzer, M., 2010. Influence of colour type and previous cultivation on secondary metabolites in hypocotyls and leaves of maca (Lepidium meyenii Walpers). Journal of the Science of Food and Agriculture. 90, 861-869. https://doi.org/10.1002/jsfa.3896.
Fu, L., Wei, J., Gao, Y., Chen, R., 2021. Antioxidant and antitumoral activities of isolated macamide and macaene fractions from Lepidium meyenii (Maca). Talanta. 221, 121635. https://doi.org/10.1016/j.talanta.2020.121635.
Gonzales-Arimborgo, C., Yupanqui, I., Montero, E., Alarcón-Yaquetto, D.E., Zevallos-Concha, A., Caballero, L., Gasco, M., Zhao, J., Khan, I.A., Gonzales, G.F., 2016. Acceptability, Safety, and Efficacy of Oral Administration of Extracts of Black or Red Maca (Lepidium meyenii) in Adult Human Subjects: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Study. Pharmaceuticals. 9, 49. https://doi.org/10.3390/ph9030049.
Gonzales, G.F., Gonzales, C., Gonzales-Castañeda, C., 2009. Lepidium meyenii (Maca): A Plant from the Highlands of Peru – from Tradition to Science. Forschende Komplementärmedizin / Research in Complementary Medicine. 16, 373-380. https://doi.org/10.1159/000264618.
Hajdu, Z., Lorántfy, L., Jedlinszki, N., Boros, K., Hohmann, J., Csupor, D., 2015. Quality control of maca-containing (Lepidium meyenii Walp.) dietary supplements. Acta Alimentaria. 44, 461-467. https://doi.org/10.1556/066.2015.44.0018.
Huarancca Reyes, T., Esparza, E., Crestani, G., Limonchi, F., Cruz, R., Salinas, N., Scartazza, A., Guglielminetti, L., Cosio, E., 2020. Physiological responses of maca (Lepidium meyenii Walp.) plants to UV radiation in its high-altitude mountain ecosystem. Scientific Reports. 10, 2654. https://doi.org/10.1038/s41598-020-59638-4.
Huerta Ojeda, Á., Rodríguez Rojas, J., Cancino-López, J., Barahona-Fuentes, G., Pavez, L., Yeomans-Cabrera, M.-M., Jorquera-Aguilera, C., 2025. Effects of Maca (Lepidium meyenii Walp.) on Physical Performance in Animals and Humans: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 17, 107. https://doi.org/10.3390/nu17010107.
Chen, L., Li, J., Fan, L., 2017. The Nutritional Composition of Maca in Hypocotyls (Lepidium meyeniiWalp.) Cultivated in Different Regions of China. Journal of Food Quality. 2017, 3749627. https://doi.org/10.1155/2017/3749627.
Chen, R., Wei, J., Gao, Y., 2021. A review of the study of active components and their pharmacology value in Lepidium meyenii (Maca). Phytotherapy Research. 35, 6706-6719. https://doi.org/10.1002/ptr.7257.
Kasprzak, D., Gaweł-Bęben, K., Kukula-Koch, W., Strzępek-Gomółka, M., Wawruszak, A., Woźniak, S., Chrzanowska, M., Czech, K., Borzyszkowska-Bukowska, J., Głowniak, K., Matosiuk, D., Orihuela-Campos, R.C., Jodłowska-Jędrych, B., Laskowski, T., Meissner, H.O., 2024. Lepidium peruvianum as a Source of Compounds with Anticancer and Cosmetic Applications. International Journal of Molecular Sciences. 25, 10816. https://doi.org/10.3390/ijms251910816.
Li, K., Chongbo, Z., Ming, D., Runxin, R., Maomao, F., Yaya, B., Jing, W., Qiao, Z., and Luan, F., 2025. Global Research Status of Maca (Lepidium MeyeniiWalp.): A Bibliometric Analysis of Hotspots, Bursts, and Trends. Drug Design, Development and Therapy. 19, 2329-2349. https://doi.org/10.2147/DDDT.S499849.
Li, S., Hao, L., Kang, Q., Cui, Y., Jiang, H., Liu, X., Lu, J., 2017. Purification, characterization and biological activities of a polysaccharide from Lepidium meyenii leaves. International Journal of Biological Macromolecules. 103, 1302-1310. https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2017.05.165.
Liu, M.-C., Weng, P.-W., Chien, Y.-H., Wu, M.-H., Hsu, W.-B., Chen, S.-W., Yang, M.-T., 2024. Effects of lepidium meyenii (Maca) extract supplementation on oxidative stress, muscle damage, and aerobic capacity after exhaustive endurance exercise. Isokinetics and Exercise Science. 32, 349-357. https://doi.org/10.3233/ies-240006.
Loba-Pasternak, W., Aksoy, M.O., Stuper-Szablewska, K., Szwajkowska-Michalek, L., Kolodziejski, P., Szczerbal, I., Nowacka-Woszuk, J., 2025. The Effects of Peruvian maca (Lepidium meyenii) Root Extract on In Vitro Cultured Porcine Fibroblasts and Adipocytes. Molecules. 30, 847. https://doi.org/10.3390/molecules30040847.
Malík, M., Tlustoš, P., 2023. Nootropic Herbs, Shrubs, and Trees as Potential Cognitive Enhancers. Plants. 12, 1364. https://doi.org/10.3390/plants12061364.
Manikyam, H.K., 2024. Chapter 11 Medicinal plants and alternative therapies for reproductive system health, In: Hammad, U., Abdur, R., Maria, D. (Eds.), Nutraceuticals. De Gruyter, Berlin, Boston, pp. 237-266. https://doi.org/10.1515/9783111317601-011.
Meissner, H.O., Mscisz, A., Baraniak, M., Piatkowska, E., Pisulewski, P., Mrozikiewicz, M., Bobkiewicz-Kozlowska, T., 2017. Peruvian Maca (Lepidium peruvianum)–III: The effects of cultivation altitude on phytochemical and genetic differences in the four prime maca phenotypes. International Journal of Biomedical Science. 13, 58-73.
Minich, D.M., Ross, K., Frame, J., Fahoum, M., Warner, W., Meissner, H.O., 2024. Not All Maca Is Created Equal: A Review of Colors, Nutrition, Phytochemicals, and Clinical Uses. Nutrients. 16, 530. https://doi.org/10.3390/nu16040530.
Mujica, A., Andrade, N.J.P., Sørensen, M., 2025. Chapter 14 - Traditional uses, processes, and markets: the case of maca (Lepidium meyenii Walp.), In: Cereda, M.P., Vilpoux, O.F. (Eds.), Traditional Starch Food Products. Academic Press, pp. 293-311. https://doi.org/10.1016/B978-0-323-90844-3.00006-8.
Ochoa, C., 2001. Maca (Lepidium meyeniiwalp.; Brassicaceae): A nutritious root crop of the central andes. Economic Botany. 55, 344-345. https://doi.org/10.1007/BF02866557.
Pino-Figueroa, A., Nguyen, D., Maher, T.J., 2010. Neuroprotective effects of Lepidium meyenii(Maca). Annals of the New York Academy of Sciences. 1199, 77-85. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.05174.x.
Purnomo, K.A., Korinek, M., Tsai, Y.-H., Hu, H.-C., Wang, Y.-H., Backlund, A., Hwang, T.-L., Chen, B.-H., Wang, S.-W., Wu, C.-C., Chang, F.-R., 2021. Decoding Multiple Biofunctions of Maca on Its Anti-allergic, Anti-inflammatory, Anti-thrombotic, and Pro-angiogenic Activities. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 69, 11856-11866. https://doi.org/10.1021/acs.jafc.1c03485.
Quandt, P., Puga, M., 2016. Manic episode secondary to maca. European Psychiatry. 33, S339. https://doi.org/10.1016/j.eurpsy.2016.01.1188.
Siwek, M., Woroń, J., Wrzosek, A., Gupało, J., Chrobak, A.A., 2023. Harder, better, faster, stronger? Retrospective chart review of adverse events of interactions between adaptogens and antidepressant drugs. Frontiers in Pharmacology. 14. https://doi.org/10.3389/fphar.2023.1271776.
Smith, S.J., Lopresti, A.L., Teo, S.Y.M., Fairchild, T.J., 2021. Examining the Effects of Herbs on Testosterone Concentrations in Men: A Systematic Review. Advances in Nutrition. 12, 744-765. https://doi.org/10.1093/advances/nmaa134.
Srikugan, L., Sankaralingam, A., McGowan, B., 2011. First case report of testosterone assay-interference in a female taking maca (Lepidium meyenii). BMJ Case Reports. 2011, bcr0120113781. https://doi.org/10.1136/bcr.01.2011.3781.
Tóth-Mészáros, A., Garmaa, G., Hegyi, P., Bánvölgyi, A., Fenyves, B., Fehérvári, P., Harnos, A., Gergő, D., Nguyen Do To, U., Csupor, D., 2023. The effect of adaptogenic plants on stress: A systematic review and meta-analysis. Journal of Functional Foods. 108, 105695. https://doi.org/10.1016/j.jff.2023.105695.
Ulloa del Carpio, N., Alvarado-Corella, D., Quiñones-Laveriano, D.M., Araya-Sibaja, A., Vega-Baudrit, J., Monagas-Juan, M., Navarro-Hoyos, M., Villar-López, M., 2024. Exploring the chemical and pharmacological variability of Lepidium meyenii: a comprehensive review of the effects of maca. Frontiers in Pharmacology. 15, 1360422. https://doi.org/10.3389/fphar.2024.1360422.
Valentová, K., Buckiová, D., Křen, V., Pěknicová, J., Ulrichová, J., Šimánek, V., 2006. The in vitro biological activity of Lepidium meyenii extracts. Cell Biology and Toxicology. 22, 91-99. https://doi.org/10.1007/s10565-006-0033-0.
Wu, Z.-W., Peng, X.-R., Liu, X.-C., Wen, L., Tao, X.-Y., Al-Romaima, A., Wu, M.-Y., Qiu, M.-H., 2024. The structures of two polysaccharides from Lepidium meyenii and their immunomodulatory effects via activating NF-κB signaling pathway. International Journal of Biological Macromolecules. 269, 131761. https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2024.131761.
Xiao, A., He, H.-Y., Chen, Q., Ma, S.-W., 2017. Drug-induced Liver Injury Due to Lepidium meyenii(Maca) Medicinal Liquor. Chinese Medical Journal. 130, 3005-3006. https://doi.org/10.4103/0366-6999.220314.
Yu, Z., Jin, W., Dong, X., Ao, M., Liu, H., Yu, L., 2020. Safety evaluation and protective effects of ethanolic extract from maca (Lepidium meyenii Walp.) against corticosterone and H2O2 induced neurotoxicity. Regulatory Toxicology and Pharmacology. 111, 104570. https://doi.org/10.1016/j.yrtph.2019.104570.
Yu, Z., Li, D., Zhai, S., Xu, H., Liu, H., Ao, M., Zhao, C., Jin, W., Yu, L., 2021. Neuroprotective effects of macamide from maca (Lepidium meyenii Walp.) on corticosterone-induced hippocampal impairments through its anti-inflammatory, neurotrophic, and synaptic protection properties. Food & Function. 12, 9211-9228. https://doi.org/10.1039/D1FO01720A.
Zhang, L., Zhao, Q., Wang, L., Zhao, M., Zhao, B., 2017. Protective effect of polysaccharide from maca (Lepidium meyenii) on Hep-G2 cells and alcoholic liver oxidative injury in mice. International Journal of Biological Macromolecules. 99, 63-70. https://doi.org/10.1016/j.ijbiomac.2017.01.125.
